Miután 2025 októberében elemeztükRománia és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatokat ( ), most Ausztriára fordítjuk figyelmünket. Az elemzés hátterét két, 2026 januárjában Bécsben megrendezésre kerülő esemény adja. Az elsőt a Banca Transilvania Csoport és a Román Nagykövetség Ausztriában szervezi, címe: Növekedés összekapcsolása – Befektetés Romániában. A második, Közép- és Kelet-Európai Fórum – A kelet-közép-európai piacok virágzása, a Financial Times rendezvénye, amelynek keretében a BT szervezi és támogatja a Fókusz Románia.
Ausztria, Románia második legnagyobb befektetője
Ausztria Románia stratégiai gazdasági partnere. Az osztrák beruházások elsősorban az energia-, bank-, ipari, infrastrukturális és szolgáltatási szektorokra koncentrálódnak, amelyek közvetlenül befolyásolják a román gazdaság versenyképességét. Ausztria Németország után a második legnagyobb külföldi befektető Romániában.
Románia és Ausztria közötti együttműködés alapja a gazdasági függőség, a folyamatos kereskedelmi kapcsolatok és a dinamikus vállalkozói környezet, amelyet az Európai Unióban és a schengeni térségben való közös tagságuk még tovább erősít. Ez a kedvező környezet ösztönzi a regionális együttműködést és megerősíti a stratégiai partnerségeket, így a román–osztrák kapcsolatok az európai integráció egyik pillérévé válnak.
A két országot az Ausztriában élő nagy román közösség is összeköti, amely jelentősen hozzájárul az osztrák gazdasághoz és társadalomhoz.
Kétoldalú kereskedelem
Az elmúlt tíz évben Románia kereskedelmi mérlege Ausztriával szemben negatív volt, az import átlagosan évi 1,4 milliárd euróval haladta meg az exportot.
2023-ban rekordszintű kétoldalú kereskedelmi forgalom (6,3 milliárd euró) volt tapasztalható, amelyet több tényező is ösztönzött, többek között a COVID-19-járvány utáni erőteljes fellendülés és a két ország stabil gazdasági növekedése.
Kereskedelmi szimmetria: az INS adatai szerint az elmúlt tíz évben Romániából Ausztriába leginkább exportált termékkategóriák a következők voltak:
- Gépek, készülékek és elektromos berendezések (0,6 milliárd euró 2024-ben; a teljes export 32%-a)
- Szállítási eszközök és anyagok (0,3 milliárd euró 2024-ben)
- Nem nemesfémek és azokból készült termékek (0,2 milliárd euró 2024-ben)
A három kategória közül a közlekedési eszközök és anyagok az elmúlt években folyamatos növekedést mutattak, 2024-ben 4,2%-kal nőttek az előző évhez képest. Ennek eredményeként olyan román márkák, mint a Dacia (Renault Group – gépjárművek) és a Softronic (mozdonyok) növekedést jelentenek az osztrák piacon. A Dacia 4,2%-os piaci részesedést ért el Ausztriában, az eladások 2024-ben 13,2%-kal nőttek 2023-hoz képest. Ausztria a Dacia személygépkocsi-piaci részesedése tekintetében az ötödik EU-ország Portugália, Olaszország, Belgium és Luxemburg után.
Ugyanezek a három árukategóriák a legfontosabb importcikkek Romániában Ausztriából, ami jól mutatja a két gazdaság közötti szoros kapcsolatot. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy mindkét ország erőteljesen jelen van ezeken a területeken. Másrészt az osztrák befektetők erős jelenléte Romániában azt jelenti, hogy Románia exportjának egy része osztrák vállalatok romániai leányvállalatai által gyártott termékekből áll, ami körkörös kereskedelmi áramlást eredményez. A kereskedelem szimmetriája rávilágít az integrált ellátási láncok és a határokon átnyúló specializáció létezésére is, amely túlmutat az egyik ország vállalatainak leányvállalatain a másik országban, így ugyanazon termék alkatrészeit az egyik országban gyártják, a másikban szerelik össze, majd kész vagy félkész termékekként szállítják vissza.
A következő időszakban a két ország közötti kereskedelem várhatóan növekedni fog Románia schengeni térséghez való csatlakozásának eredményeként, amely a szállítási idő és implicit módon a költségek csökkentésével megkönnyíti a határon átnyúló árukereskedelmet.
A Románia és Ausztria közötti kétoldalú kereskedelem alakulása 2015–2024 között
Az EU-ban leányvállalatokkal rendelkező közel 13 000 osztrák vállalat közül több mint 10% Romániában található.
2024-ben az osztrák vállalatok közvetlenül vagy leányvállalatokon és fióktelepeken keresztül közvetítő országokban 14 milliárd euró értékű befektetést tartottak, ami hazánkban a közvetlen külföldi befektetések teljes egyenlegének 11,3%-át tette ki. Az Európai Unió országaiban leányvállalatokkal rendelkező közel 13 000 osztrák vállalat közül több mint 10% Romániában található.
Az országunkban legismertebb osztrák tulajdonú vállalatok között szerepelnek: OMV Petrom, BCR Erste Group, Raiffeisen Bank, Vienna Insurance Group, Porsche Romania, Julius Meinl, Pfanner, Swarovski és Hervis Sports. Erős jelenlétük tapasztalható a román piacon az építőiparban (Strabag, Porr), az ingatlanpiacon (Immofinanz) és a fa- és bútoriparban (Egger, Kronospan, XXXLutz) is.
Az osztrák vállalatok leányvállalatai a román piacra szállított áruk és szolgáltatások mellett a helyi munkaerővel is hozzájárulnak Románia prosperitásához. Az osztrák vállalatok közel 100 000 alkalmazottat foglalkoztatnak hazánkban, és évente körülbelül 1,9 milliárd eurót fizetnek ki bérek, adók és kapcsolódó juttatások formájában.
Az osztrák piac számos román vállalat számára is vonzóvá válik, különösen az informatikai szektorban. Például a Teraplast 2024-ben felvásárolta az osztrák Wolfgang Freiler vállalatot.
Európai alapokból támogatott régióközi projektek
Románia és Ausztria egy sor, interregionális fejlesztési alapok által társfinanszírozott projektben vesznek részt. Ezek a projektek számos tevékenységet ölelnek fel, például a technológiai innovációt, a fenntartható fejlődést, a közlekedési rendszerek modernizálását, az intézményi kapacitás fejlesztését és az interregionális együttműködés erősítését.
Például a Duna transznacionális program kilenc EU-ország közötti partnerség volt, amely 2014-től 2020-ig tartott. A program négy prioritása közül az egyik az új belvízi utak létrehozása vagy a meglévők, kikötők és multimodális összeköttetések fejlesztése volt a fenntartható helyi és regionális mobilitás, a modális integráció és az intelligens közlekedés támogatása érdekében.
A 2021–2027-es finanszírozási időszakban Románia és Ausztria számos interregionális projektben, például az Urbact IV-ben is partnerként vesznek részt, amelyek célja a kis- és közepes méretű városok iránti érdeklődés növelése, valamint a versenyképesség és a fenntarthatóság támogatása érdekében a kettős átállás (zöld és digitális) ösztönzése.
A román diaszpóra Ausztriában
- A románok a németek után a második legnagyobb EU-s bevándorlói csoportot alkotják Ausztriában, számuk megközelítőleg 150 000 fő.
- Évente körülbelül 22 000 román állampolgár vándorol Ausztriába.
Románia és Ausztria közötti gazdasági kapcsolatok szilárd stratégiai partnerséggé alakulnak, amely következetes beruházásokon, dinamikus kereskedelmi cseréken és a két gazdaság egymástól való függőségén alapul. Bár a kereskedelmi mérleg Románia számára továbbra is negatív, a közlekedés és az informatika olyan ágazatokban tapasztalható emelkedő tendencia a kétoldalú áramlások kiegyensúlyozásának és diverzifikálásának lehetőségét mutatja.
Ausztria megszilárdítja pozícióját Románia egyik legfontosabb befektetőjeként, hozzájárulva nemcsak az infrastruktúra és az ipar fejlesztéséhez, hanem a munkahelyteremtéshez és a román gazdaság európai termelési láncokba való integrációjához is. Ugyanakkor a román vállalatok egyre inkább jelen vannak az osztrák piacon. Románia schengeni térségbe való felvétele erősíteni fogja ezeket a kapcsolatokat, csökkentve a logisztikai akadályokat és a kereskedelmi költségeket, és új lehetőségeket nyit meg a regionális együttműködés számára.
