Az európai gazdasági kapcsolatok elemzésekor a Románia és Magyarország közötti partnerség mindenképpen teljes figyelmet érdemel.
A két országot 448 km hosszú közös határ, történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok kötik össze, és a földrajzi közelségen, az egymásrautaltságon, a kétoldalú befektetéseken, a vállalkozói tevékenységen, a regionális együttműködéseken, valamint az Európai Unióhoz és újabban a schengeni térséghez való közös tagságon alapuló gazdasági együttműködés kereteit alakították ki.
Kölcsönös üzleti érdek
A magyarországi román és a romániai magyar beruházások a kölcsönös befektetési érdekeltséget mutatják. Mint láthatjuk, a vállalatok száma között különbség van, amit olyan tényezők befolyásolnak, mint a gazdaság mérete, az adópolitika, a terjeszkedési képesség vagy a diaszpóra.
Romániában több mint 15.000 magyar tőkével rendelkező vállalat van, ami azt mutatja, hogy a magyar befektetők érdeklődnek a román piac iránt, annak mérete és földrajzi közelsége miatt. A romániai magyar közösség is elősegíti ezeket a befektetéseket és együttműködéseket.
Másrészt Magyarországon mintegy 7000 román tőkével rendelkező vállalat van, ami a kölcsönös befektetési érdeklődést mutatja. Az EU-ban működő román tulajdonú vállalatok közel egyötöde Magyarországon van, az eMag, a MedLife, az AROBS néhány sikeres példa.
- Magyarország Németország és Olaszország után Románia harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere.
- Magyarország a 11. helyen áll a hazánkban befektetett külföldi befektetők rangsorában a befektetett tőke nagysága alapján.
A Romániában jelen lévő 5 legnagyobb magyar vállalat: MOL Csoport (energia), Richter Gedeon (gyógyszeripar), MVM Csoport (energia), Wizz Air (szállítás), TriGranit (ingatlan).
A Magyarországon jelen lévő 5 legnagyobb román vállalat: eMAG (online kereskedelem), MedLife (orvosi szolgáltatások), Teraplast (gyártás), AROBS (IT&Software), TTS Group (szállítás, logisztika). A DIGI távközlési vállalat 23 éve van jelen Magyarországon, és 2022-ben adta el részesedését (625 millió euróért) a 4iG csoportnak.
Stratégiai befektetési irányok
Az elmúlt években Magyarország a nagy stratégiai értékkel bíró ágazatokban koherens beruházási stratégiával erősítette jelenlétét a régióban. Ezek közé tartozik az energia, a közlekedés, a turizmus és az ingatlanok.
Az energiaszektorban a MOL és az MVM csoport fontos szerepet játszik a regionális energiaszolgáltatások erősítésében és a zöld infrastruktúra fejlesztésében. Magyarország a fenntarthatóságra és a források diverzifikálására összpontosító termelési és elosztási kapacitásokba fektet be, Románia pedig egyre inkább a közép-kelet-európai régió energetikai integrációs partnerévé válik.
A közlekedés területén a Wizz Air jelenléte továbbra is az egyik leglátványosabb magyar befektetés, amely hozzájárul a regionális összeköttetéshez és az alacsony költségű légi közlekedés piacának fejlődéséhez. Ugyanakkor az infrastrukturális és logisztikai vállalatok elkezdték feltárni a közös terjeszkedési lehetőségeket a schengeni folyosón, amely megkönnyíti az áruk és a személyek áramlását.
A turisztikai ágazatot a Danubius Group képviseli, amely a szállodai és wellness szolgáltatások területén jelentős szereplő. Ez a magyar befektetők folyamatos orientációját jelzi a gyógyfürdői erőforrások felértékelése és az egészségturizmus felé - ez a szegmens regionális szinten teljes fejlődésben van.
Az ingatlanpiacon a Kesz és a Granit Real Estate csoport megerősíti a romániai projektek fejlesztése iránti fokozott érdeklődést. A Granit tranzakció - amely az egyik legfontosabb a bukaresti ingatlanpiacon - rávilágít a magyar tőke dinamikájára és a helyi piac lehetőségeibe vetett bizalomra.
Másrészt a romániai vállalatok továbbra is aktívan terjeszkednek Magyarországon, megerősítve a helyi vállalkozói szellem érését és a nemzetközivé válás irányába mutató tendenciát. Az eMAG megszilárdította pozícióját az e-kereskedelmi piacon, és regionális márkává vált, a MedLife pedig fontos lépést tesz az egészségügyi ágazatban, kiváló feltételeket kínálva a határokon átnyúló partnerségek és befektetések számára.
Ezek a példák a növekedés és az integráció közös történetét vázolják fel: a magyar vállalatok az energiába, az infrastruktúrába és az ingatlanokba - a fenntartható fejlődés pilléreibe - fektetnek be, míg a román cégek a kereskedelem, az egészségügy és az informatika területén erősítik jelenlétüket, olyan területeken, amelyek hozzáadott értékkel és közvetlen hatással vannak az életminőségre.
A román-magyar partnerség a nemzetközivé válás és a gazdasági komplementaritás irányába bővül.
Románia - Magyarország gazdasági kapcsolatok számokban:
- 2024-ben a kétoldalú kereskedelem összesen 13,3 milliárd eurót tett ki, ami az előző évhez képest kismértékű (1%-os) növekedést jelent.
- Románia Magyarországra irányuló exportja 4,92 milliárd eurót tett ki, míg Magyarország importja 8,38 milliárd eurót. Románia elsősorban gépeket, elektromos berendezéseket, ásványi termékeket és járműveket exportál Magyarországra, míg az importban hasonló termékek dominálnak, ami az ipari komplementaritást tükrözi. Magyarország többet exportál Romániába, mint fordítva. Ez az egyensúlytalanság nem feltétlenül meglepő az ipari struktúra, de a versenyképesség tekintetében is meglévő különbségek miatt.
- Románia schengeni övezethez való csatlakozása megmutatja az első eredményeket a gazdasági csere lehetőségeiről: +15,8%-os kétoldalú kereskedelem az első negyedévben az ország teljes integrációját követően.
Az elmúlt évek fejleményei:
Az elmúlt tíz évben Románia negatív kereskedelmi mérleggel rendelkezett Magyarországgal szemben, évente átlagosan 2,5 milliárd euróval többet importált, mint amennyit exportált. A 2022-es év a kétoldalú kereskedelem rekordszintjét (15 milliárd euró) jelentette, ami több tényező együttes hatásának köszönhető, többek között a COV19 világjárványból való erőteljes kilábalásnak és mindkét ország szilárd gazdasági növekedésének.
Románia-Magyarország kétoldalú kereskedelem
Fejlődés 2015 - 2024
- A gépek és elektromos berendezések exportja viszont folyamatosan növekszik, és 2024-ben meghaladja a teljes export 25%-át (1,25 milliárd euró).
- A nem nemesfémek és a belőlük készült termékek továbbra is stabilan a harmadik helyen állnak a Magyarországra exportált áruk között.
- Az ásványi anyagok, gépek és elektromos berendezések a legfontosabb termékkategóriák közé tartoznak, amelyeket Románia Magyarországról importál, ami hangsúlyozza a két gazdaság közötti szoros kapcsolatokat, különösen az ipari és energetikai szektorban.
- Románia és Magyarország egyaránt kulcsfontosságú beszállítója és fogyasztója ezeknek a stratégiai áruknak. A vegyi anyagok szintén magasan szerepelnek Magyarország importlistáján (1,3 milliárd euró 2024-ben).
- Románia 2025 januárjában történt teljes körű schengeni integrációját követően a kétoldalú kereskedelem jelentősen megnőtt: 2025 első három hónapjában a kétoldalú kereskedelem 15,8%-kal nőtt, és márciusban elérte a 3,5 milliárd eurót, ami nagy várakozásokat támaszt a két ország közötti jövőbeli kereskedelmi kapcsolatokkal kapcsolatban.
Összességében a Románia és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok emelkedő tendenciát mutatnak, amit a kétoldalú beruházások, az ipari ágazatok egymást kiegészítő jellege és a közös európai térséghez való tartozás támogat. A schengeni térség új lehetőségeket nyit a kereskedelem területén, megkönnyítve az áruk és személyek szabad mozgását, valamint a hosszú távú stratégiai együttműködést. Szomszédokként és partnerként Románia és Magyarország képes arra, hogy közösen növeljék a gazdasági jólétet mind nemzeti, mind regionális szinten.
